Emlékeim egy művelődési házról
Szerkesztői előszó
Kedves Olvasó! Kedves Kolléga!
Ez a személyes emlékező sorozat egyfajta folytatása kíván lenni „A közművelődés házai Budapesten” című, könyv alakban megjelent, BMK kiadványnak.A hivatalos sorozatot a tízedik kötet kiadásával befejeztük (2016 végén jelent meg a záró kötet), de vannak házak, sőt kerületek amelyek részben (pl. IV., XXI.), vagy egészben (I., XII., XVIII.) kimaradtak.
Én a szerkesztő, megátalkodott perszóna lévén, nem tettem le arról, hogy valamilyen formában minden intézmény története megszülessen a szakma közös emlékezete számára. Ezért kigondoltam, hogy egy on line sorozatot indítanánk ""Emlékeim egy művelődési házról" címmel, a BNE égiszén belül, ahol olyan kollégák visszaemlékezései jelenhetnének meg, akik meghatározó személyiségei voltak hosszabb távon az adott intézménynek, kerületük közművelődésének. Ez annyiból könnyebb, hogy nem kellenek a pontos dátumok, adatok. Azt emeli ki a kolléga, ami neki fontos volt. Persze az objektivitás, a jóindulat, a tényszerűség azért itt is kritérium.
Itt, a BNE facebookján tájékoztatásul közzé tesszük a megjelent és a sorozatból kimaradt intézmények listáját, kerületenként, a kötetszám feltüntetésével. Ezt a sorolót eredetileg a könyvsorozat tízedik kötetének utolsó oldalain (157-163 old.) találja az érdeklődő; ”Utószó és ’A közművelődés házai Budapesten’ 1 - 10. kötetben szereplő művelődési házak sorolója” címen. Az egyes kötetek és/vagy CD-k változó mennyiségben hozzáférhetők még a BMK-ban.
On line sorozatunk első emlékezői: Nádor Katalin, aki a Petőfi Csarnokról mesél és Udvaros Béla, aki a MOM Művelődési Központ kezdeti időszakáról mondja el emlékeit. Reményeink szerint a MOM további korszakairól mások is megszólalnak majd. Tervezzük, hogy sorban felkérjük és emlékezésre bírjuk azokat a kollégákat, akik a könyvsorozatból kimaradt művelődési házakban dolgoztak, vagy dolgoznak ma is. Később, ha a sorozatból kimaradó intézmények emlékezői elfogytak, szívesen közöljük minden olyan kolléga írását, aki fontosnak találja, hogy megossza emlékeit, tapasztalatait a szakmával, hiszen művelődési házaink jövője érdekében – ahogy Illyés Gyula mondta – „A múltat is teremteni kell”.
Jó emlékezést és elmélkedést kíván a szerkesztő:
